Itt van egy ember, aki csak úgy...

úgy posztol magának, másoknak..

újra jelentkezik:

2017.09.11. 14:22 mapleleafs

 

Büdös pinájú selyés lányok
Nagy undorral nézek rátok
Csúnyán szaglik a likatok
Förtelmesek az illatok 

Én istenem minnyá hányok
Ha egy selyés bulát látok
Pláne hogy ha meg is baszom
Leszárad egybű a faszom 

Nem merek én arra menni
Büdös likat kerülgetni
Nem veszem hát félvállra'
Ráhányok a hátára 

Szegény vagyok, szegény vagyok
Pálinkát is ritkán iszok
De nem dugom selyés lyukba
Nem vagyok még rászorulva 

Én Istenem segíts engem
Selyés lukba én nem teszem
Nem várok én a csudára
Kölni vízzel megyek rája

Gomba nőtt, sej, a makkomra
Nem akart legyünni róla
De a selyés pina savja
Két perc alatt hej, lemarta

Nem fáj mostmá' a péniszem
Lemaratni már nem viszem
Selyés pinás savba mártva
Búcsút intek a fitymámnak

Selyés liknak bája nincsen
Szétmarta a nerez ingem
Nincsen tovább mit felvennem
Csak a szaga maradt nekem

Helmec felől süvít a szél
Jeges ujja szívemig ér
Érhetne a te pinádig
Lefagyasztná vacsoráig

Selyén pina nem nagy vagyon
Messziről is szagít nagyon
Hiába a kölni pára
Punnasav azt' szublimálja

Hej, te Rigó, sárga csikó
Pöcsöd van vagy másfél kiló
De annak sincs olyan szaga
Mint egy selyés bula lika

Egy ingem van és egy gatyám
Abból is kilóg a picsám
De az legalább szellőzik
Míg a selyés pina pállik

Elmondtam én mostmá tudod
Jobb lesz hogyha megfogadod
Faggyús fasszal csak úgy dugjad
Ha orrodat má befogtad

Selyés lányok szűz pinája
Kutyáknak se vacsorája
Nem nő azon még a szőr se
Csak a gombák néhány törzse

Selyés nőt én nem kefélek
Savanyú az, mint az élet
Büdös picsák, kíméljetek
Sej, inkább remete leszek

(Hétfő, szeptember 11, 2017 11:37)

Szólj hozzá!

megoszt egy kincset:

2013.05.22. 20:21 mapleleafs

Varázserdő legmélyében, szőke vadon rejtekén
Puha, rózsás fészkecskémben csendességben élek én.

Hat napig levél se rezdül, pihenek bőr-bölcsőmben
Hetedik nap viszont mindig leszakad az ég ott fenn.

Vihar tombol a magasban, füst kúszik és mennydörög
Ég-angyalok óriásdobja ütemesen dübörög

Majd elhalkul a zene, viszont forró lesz a lég
Megmozdul a föld alattam, s eláraszt valami lé

Csúnya szörny tör szép lakomra, nyaka vastag, feje nagy,
Fehér ragacs árasztja el csendes jó otthonomat

Örök harc ez, én és a szörny, de sohasem nyerhetek
A rettenet elragadja sok apró gyermekemet

Aztán csend lesz, hatalmas csend, végre újra alhatok
Álmomat vigyázzák fentről szőke hajú angyalok

Álmomban gyerekeim látom, a csúf szörnnyel harcolnak
Rossz szagot, fájó viszketést a rémségnek okoznak

Ebből a nagy körforgásból nem lehet szabadulni.
Ezek vagyunk, így élünk mi – egy lány titkos gombái

(Kedd, május 14, 2013 09:42)

Szólj hozzá!

balladát költ:

2012.04.21. 21:36 mapleleafs

Az én nevem Seggbe Enci

Könnyűvérű nő vagyok

Leveimre emlékeznek

Kocsmaszékek, asztalok

 

Odaadtam bárkinek én

sej, jó szívvel magamat

Vájatomban bányászt játszott,

Ki kívánt egy valagat

 

Ez már a múlt. Élek mostmár

Tisztességes életet

Kis Lityivel élek át én

Magasságos kéjeket

 

Többet seggbe nem kúrelhat

Kóbor macska, utcanép

Popóm már csak akkor tárul

ha Lityifasz jön, színe kék

 

Végezetül annyit mondok:

Nem kell tőlem félni már

Bodicsekket nem kell adni

Ha szembejövök a járdán.

 

(Kedd, November 29, 2011 14:16) 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása